Beleszakad a szív, ha akkor szakítanak velünk, amikor még szerelmesek vagyunk. Képtelenek vagyunk enni, aludni, dolgozni, ám hajlamosak leszünk arra, hogy megalázó módon könyörögjünk, rimánkodjunk, sőt titokban leskelődjünk a másik után. Egyesek pedig a bosszúállástól sem riadnak vissza. Hogy elkerüljük ezeket a megalázó jelenségeket, érdemes tudatosan kezelni ezt az időszakot.
Normális, hogy abnormális módon viselkedsz
A pszichológusok szerint amikor szerelmesek vagyunk, úgy viselkedünk, mint aki be van drogozva. Ennek biológiai magyarázata is van: a szerelmes agyban részben ugyanazok az agyterületek aktívak, mint amikor valaki kokaint vagy opiátot használ. Így aztán számos pszichológus a szerelmet pozitív függőségnek tartja, ha viszonozzák az érzelmeinket, és rettenetes negatív fixációnak, amikor a szerelmünk elhagy minket. Tehát nem kell szégyellnünk, hogy szakítás esetén olyan „abnormális” tüneteket produkálunk mint egy elvonókúrán lévő drogos. Ráadásul az elhagyott szerelmesek épp úgy visszaesnek mint a szerhasználók. Elég egy dallam meghallása, a régi törzshely felkeresése, és újra felizzik bennünk a vágy, hogy lássuk, halljuk a másikat, vagy legalább egy üzenetet küldjünk neki. Esetleg kényszeres telefonhívásokkal zaklassuk őt.
Ám ha ismerjük a jelenség agyi folyamatait, akkor elkezdhetünk dolgozni a függőségünk leállításán. Csakhogy ez épp olyan komoly elszántságot, tudatosságot és erőfeszítést igényel mint amikor valaki a szerhasználatról jön le.
1. Tüntess el minden nyomot, ami rá emlékeztet!
Az első és legfontosabb lépés, hogy tüntess el mindent, ami az egykori kedvesedre emlékeztet! Pakold be egy dobozba a leveleket, emlékeket, és vidd le a pincébe! A következő fontos lépés, hogy ne járj azokra a helyekre, ahol együtt voltatok, ne hallgasd azokat a dalokat, amelyek közös kedvencek voltak! Vásárolj, eddzél új helyeken, és kerüld azokat a helyeket, dolgokat, amelyek rá emlékeztetnek! Nem érdemes nosztalgiázásból a szívedet fájdítani.
2. Ne hívd fel és ne írj neki!
Amikor korábban szomorúak voltunk, egykori kedvesünknél kerestünk vigaszt. Mennyire kézenfekvő szakítás esetén a jól bevált gyakorlatot követni, és ismét nála keresni vigaszt. Csak felhívni és elpanaszolni, hogy mennyire rosszul vagyunk. Esetleg bebizonyítani neki, hogy mégiscsak működhet köztünk a dolog. Vagy legalább legyünk barátok! Ez utóbbinál önkínzóbb dolgot nem is csinálhatunk. Mert most nem lehetünk barátok. Sajnos nagyon sok esetben a szakító fél lelkiismeret-furdalásból belemegy abba, hogy maradjatok barátok, de ezt ő tényleg barátságnak szánja, míg az elhagyott fél reménykedik, hogy folytatni lehet a kapcsolatot, és ott marad benne rejtett vágy, és a csalódás, amikor rájön, hogy ez nem működhet szerelemként.
Azt javaslom, szakítás után semmi esetre se hívd fel az exedet, ne írj neki üzeneteket, és ne csekkold kétpercenként a közösségi oldalait! Csak magadat keseríted ezzel.
3. Tereld el a gondolataidat!
Amikor elhagynak, az első hetekben, hónapokban alig van olyan óra, hogy ne jutna eszedbe az egykori szerelmed. Folyton azon rágódsz, mit rontottál el, hogyan lehetne visszacsinálni, milyen fantasztikus volt vele lenni. Kényszeresen mindenről ő jut eszedbe, és irtó nehezedre esik bármi másra koncentrálni. A kérdés az, hogy akarsz-e, tudsz-e ezen változtatni. Megpróbálhatod a jövőbeli terveidre terelni a gondolataidat (igen, tudom, ott is ott van Ő). Sokaknak segít, ha csokorba szedik exük bosszantó tulajdonságait, hibáit. Érdemes erről egy listát írni. Tartsd magadnál a papírt, és amikor rád tör a telefonálás vágya, olvasd át a listát!
4. Foglald le magadat!
Persze igen nehéz új terveket kovácsolni, amikor még épp a vele tervezett jövőt siratjuk, de azért érdemes új tervek készítésével bíbelődni. Vagy legfeljebb azt átgondolni, hogy ha nem lennék ilyen szomorú, akkor mit terveznék.
Azt azonban meg tudjuk tenni, hogy nagyon tudatosan programokat, elfoglaltságokat szervezünk magunknak, ahová aztán el is megyünk. (Igen, tudom, ehhez éppen semmi kedved nincs, mert a legkönnyebb otthon ülni és itatni az egereket.) Nagy valószínűséggel nem fogod pompásan érezni magadat, de legalább néhány órára sikerül kiverned a fejedből őt. Tehát látogasd meg a barátaidat, menj át a szomszédodhoz, tanulj rajzolni, táncolni, énekelni! Menj kirándulni, nézz vidám filmeket! Bármit megtehetsz, ami leköt és eltereli a figyelmedet. Amikor új dolgokat csinálunk, akkor megemelkedik bennünk a jó közérzetet biztosító anyagok szintje. Ez pedig már fél gyógyulás.
5. Mozogj!
A testmozgásnál nagyobb hatékonyságú antidepresszánst még nem igen találtak fel. Ráadásul ennek nincsenek kémiai mellékhatásai. Bármilyen fizikai aktivitás azonnal javítja a hangulatunkat, mert megemeli a dopamin és szerotonin szintünket. Nem kell hinned benne, csak csináld! Fuss, táncolj, menj edzőterembe, kirándulj, biciklizz, ússz!
6. Napfény
A csüggedt szerelmesek másik gyógyírja a napfény. Stimulálja az agyban a tobozmirigyet, ez pedig javítja a hangulatunkat. Ha éppen meleg időszak van, kombinálhatod a mozgást és a napfényt valamiféle szabadban végezhető mozgásformával. Egyébként pedig egy délutáni séta is kiválóan javíthatja a hangulatodat.
7. Mosolyogj!
Amikor igazán nagyon fáj a szívünk, lehervad a mosoly az arcunkról, és búskomor képpel járkálunk. Pedig amikor mosolyra húzzuk a szánkat, akkor az arcizmok olyan idegpályákat aktiválnak az agyban, amelyek örömérzetet képesek kiváltani. Még akkor is, ha egyáltalán nem őszinte a mosolyunk. Vagyis igazítsd tudatosan mosolyra a szádat, és csak figyeld meg, hogy máris jobb kedved lesz!
Mindezt tudatosan véghezvinni legalább akkora erőfeszítés mint leszokni valamilyen szerről. Nehéz, mert irtózatos nagy erőfeszítést, tudatosságot igényel, és mindig lesznek visszacsúszások. A jó hír az, hogy ezek a visszacsúszások egyre ritkulnak, és el fog jönni az a pillanat, amikor meglepetten konstatálod: már egy hete nem is gondoltam rá.
Ha szeretnéd feldolgozni a szakításodat, válásodat, nézd meg, hogyan tudok neked segíteni!
Kövess a facebookon is, és biztosan nem maradsz le egyetlen érdekes bejegyzésről sem!
