A bocsánatkérés öt nyelve (2. rész) Miért nem elég egy csokor rózsa?

 

Sok ember a bocsánatkérésben azt tartja fontosnak, hogy a másik fél ismerje el, hogy bántóan viselkedett. Sajnos ez nagyon sokaknak komoly gondot okoz, ugyanis képtelenek belátni, hogy hibáztak, arra pedig még inkább képtelenek, hogy ezt be is ismerjék.

bocsánat2

Nem az én hibám!

Gyakran az önértékelésünkkel áll összefüggésben, hogy képesek vagyunk-e beismerni a hibáinkat. Akinek ingatag az önbecsülése, képtelen arra, hogy belássa, hogy bántóan viselkedett. Az ilyen emberek inkább a másik félre tolnak át minden felelősséget: „ha nem viselkedtél volna így, én sem bántottalak volna meg”. Számukra a hibázás beismerése azt is jelenti, hogy „nem vagyok elég jó”. Ezt az érzést pedig képtelenek elviselni.

 

Az ilyen emberek gyakran haragosak, megbántottak, csalódottak, és azt gondolják, hogy joguk van az érzéseiket a maguk kendőzetlen nyersességében kifejezni, és nem törődnek azzal, hogy mennyire bántanak meg másokat.

 

Aki ilyen ember mellett él, az bizony leginkább arra vágyik, hogy a társa, aki megbántotta őt, ne csak úgy odavesse, hogy „sajnálom”, hanem arra is vágyik, hogy a társa elismerje, hogy rosszat tett, és vállalja a tetteiért a felelősséget.

 

A bocsánatkérés második nyelve: A felelősség vállalása

Vannak emberek, akiknek az számít bocsánatkérésnek, ha a társa beismeri azt, hogy hibázott, és vállalja érte a felelősséget. Ezekre az emberekre a következő mondatok hatnak igazán: „Belátom, hogy nem volt helyes, ahogy viselkedtem.” „Nagy butaság volt, amit tettem.” „Nem volt helyénvaló, ahogy veled beszéltem. Bántó és igazságtalan voltam.”

 

A bocsánatkérés harmadik nyelve: a kárpótlás

A kárpótlás az a szándék, hogy az általam okozott fájdalmat megpróbálom valahogyan jóvátenni. A magánszférában a jóvátétel iránti igényünk a szeretetigényünkkel van összefüggésben. Ha valaki mélyen megbántott minket, arra vágyunk, hogy bizonyítsa be, hogy még mindig szeret. Gyakran azért olyan fájó az a sérelem, amit a másik elkövetett ellenünk, mert nagyon vágyakozunk arra, hogy a társunk szeressen minket. Ilyenkor szokott megfogalmazódni bennünk az a kérdés, „hogyan viselkedhetett így, ha szeret engem?”. És szeretnénk választ kapni arra a kérdésre, hogy „de ugye még mindig szeretsz engem?”.

 

Éppen ezért sok megbántott ember számára az a legfontosabb, hogy a társa kimutassa az iránta való szeretetét úgy, hogy megpróbál valamiféle jóvátételt vagy kárpótlást adni az elkövetett sérelemért cserébe. Az ilyen emberek szívesen hallják a következő mondatokat: „Mivel tehetném jóvá, amit elrontottam?” „Szeretnélek kárpótolni a fájdalomért, amit okoztam. Mit javasolsz, mit tegyek?”

 

A kérdés csupán az, hogy mi a jóvátétel leghatékonyabb módja. Mivel a kárpótlás lényege az, hogy biztosítsuk a társunkat a szeretetünkről, ezért érdemes azon a nyelven kifejeznünk a szeretetünket, ami a társunknak a legjobban esik (ajándék, simogatás, együtt töltött idő, segítség stb).

 

Ha nem ismerjük a társunk szeretet-nyelvét, akkor itt könnyen be is fuccsolhat a dolog. Lehet, hogy a férj nagyon bánja a tettét, és kárpótlásként virágot visz a párjának, de ha a feleségének a szívességek jelentik a szeretet kifejezését, nem lesz boldog a nagy csokor rózsától, sőt azt fogja gondolni, hogy a férje megpróbálta őt manipulálni. Ezért nagyon lényeges, hogy ismerjük meg a társunk szeretet-nyelvét (Gary Chapman).

Az előzményeket itt olvashatod: A bocsánatkérés öt nyelve 1.rész

Ha szeretnél segítséget kérni az egyéni problémáid megoldásához, itt találsz információkat:párkapcsolati coaching.

7 dolog, amit ne csinálj többet veszekedés közben
Találd meg gyorsan az Igazit a sikeres társkeresők 10 titkával!
Kategória
Hozzászólások

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük