Hogyan kritizáljuk „helyesen” a párunkat?

Ahogy telnek a hónapok és az évek, az a félisten, akit a társunknak választottunk, Superman-ből egyszerűen csak a Gézává válik, akinek szörnyen bosszantó tulajdonságai vannak. Hogyan mondjam meg neki, hogy bosszant?

A Mit tehetünk, amikor a társunk egyre bosszantóbbá válik című bejegyzésemben írtam róla, nagyon fontos, hogy inkább a párunk pozitív tulajdonságaira figyeljünk. Ez így rendben is van, fontos, hogy pozitív légkört teremtsünk otthon, ez az alap, hogy aztán ebben az elfogadó légkörben szóba hozhassuk a problémáinkat is. Ha így teszünk, ha a kapcsolatunkban nagyobb arányban vannak a dicséretek, akkor nem kerülünk bele egy végeláthatatlan vitaspirálba.

 

Mondd akkor, amikor felmerül!

 

Amikor valami nem tetszik a másik viselkedésében, akkor ne várj, hanem tedd szóvá azonnal! Ha csak halogatod a probléma néven nevezését, akkor egyre csak gyűlik majd benned a feszültség, mígnem valami teljesen ártalmatlan apróságon fog kibukni belőled, és akkor majd hatalmasat robban. A másik meg nem fogja érteni, hogy most miért kell kiakadni egy ilyen kicsinységen. A végén pedig megkapod, hogy egy kiállhatatlan, hisztis nőszemély vagy.

 

Nevezd nevén a problémát!

 

Mondd meg konkrétan, hogy mi bánt! Fontos, hogy a viselkedést nevezd meg, és ne a párodat tituláld mindenféle jelzőkkel. Tehát a „Gézukám, már megint egy disznó vagy!”, nem lesz jó. Sőt, ha lehet, akkor a disznó szó se hangozzon el ebben az összefüggésben. Helyesebb, ha inkább azt mondjuk: „Gézukám, amikor így csámcsogsz, akkor elmegy az étvágyam. Kérlek, hagyd abba!” Gézukám ebben az esetben kapott egy visszajelzést a viselkedéséről, és szabadságában áll eldönteni, hogyan cselekedjen.

 

Nevezd meg az érzésedet és a következményt!

 

Egy kedves tizenéves ismerősöm panaszkodott, hogy a zongoratanárnője rendszeresen kiabál vele, ő pedig remegve készül az órákra. Már azon gondolkodott, hogy abbahagyja a zenélést. Együtt törtük a fejünket, hogy most vajon mit lehetne csinálni. A következő mondatot találtuk ki. „Gizi néni, amikor így tetszik velem kiabálni, én rettenetesen megijedek, és akkor nem tudok jobban játszani.”

És képzeljétek, működött! Gizi néni rájött, hogy fordítva ül a lovon, és az ordítással éppen az ellenkező hatást éri el. Ráadásul a kislány nem volt szemtelen, nem bántotta meg Gizi nénit, csak elmondta az érzéseit, és azt, hogy ez hogyan hat a teljesítményére. Tehát a következő 3 összetevőt használjuk:

  1. a probléma objektív megnevezése
  2. az érzéseim megmutatása
  3. a következmények láttatása.

Ebből a három összetevőből már elkezdhetünk főzni a mindennapokban, de természetesen jócskán lehet finomítani a recepten. Na, ezeket tanítják a kommunikációs és konfliktuskezelési tréningeken.

Ha szeretnél többet megtudni a konfliktuskezelésről, kattints!

Ha egyéni segítségre van szükséged, gyere el (gyertek el) párkapcsolati coachingra!

7 dolog, amit ne csinálj többet veszekedés közben
Találd meg gyorsan az Igazit a sikeres társkeresők 10 titkával!
Kategória
Hozzászólások

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük