Aki valaha is küzdött párkapcsolati problémával (és tegye fel a kezét, aki nem!), az már szembesülhetett tapintatlan kérdésekkel. Mikor mész már férjhez? Mikor találod már meg az Igazit? Olyan csinos vagy, miért nincs még társad?
Ha pedig megtalálta – végre – a társát, akkor jön a következő roham: Mikor jön már a gyerek? Csak nincs valami baj? Ti nem akartok gyereket?
Ha pedig derengeni kezd nekik, hogy tényleg nehezen jön az a gyerek, indul az újabb támadás: Miért nem mentek lombikra? Miért nem fogadtok örökbe?
Magam is végigfutottam a fent említett köröket, és úgy érzem, ezeknek a kérdéseknek soha nincs vége. Sokáig bosszantottak a tapintatlan, idegenektől, távoli ismerősöktől, rokonoktól jövő kérdések, rendre felhúztam magam rajtuk. Aztán rájöttem, hogy bosszankodhatok rajta, de ez csak nekem rossz, ők vígan fognak tovább faggatni. Megpróbáltam hát megérteni a kíváncsiskodókat. Mi motiválja őket?
A következőkre jutottam:
Szimplán jóindulatúak, segíteni akarnak, szeretnének törődni velem. Akár úgy is, hogy belemásznak az intim szférámba. De miért nem tudják hol a határ? Valószínűleg azért, mert gyerekkorukban az ő személyes szférájukat is megsértették, és újra játsszák a helyzetet azzal, hogy kényelmetlen helyzetbe hoznak másokat.
Félresikerült barátkozási kísérletek. Próbálkoznak közelebb kerülni, csak ügyetlenek. Ők maguk nem mernek megnyílni, és ezt úgy ellensúlyozzák, hogy erőszakkal igyekeznek kialakítani egy bizalmas légkört.
Az önbizalomhiányukat akarják kompenzálni, és szeretnének összehasonlítani magukkal. Ha megfigyeled, jellemzően azok teszik fel a fenti kérdéseket, akik már megugrották ezeket a „feladatokat”. A cél tehát az, hogy magukat ügyesebbnek, talpraesettebbeknek láthassák, akár azon az áron is, hogy téged kellemetlen helyzetbe hoznak.
A kérdések özönével azt akarják elérni, hogy ne kelljen a saját problémáikról beszélniük.
Na már most, attól, hogy ilyen jól megértettük ezeket a tapintatlan alakokat, még valahogy reagálnunk kell rájuk.
Íme néhány ötlet.
Őszinteség – csak bátraknak! Megtagadhatjuk a választ. „Erre a kérdésre nem szeretnék válaszolni.” Ennyi. Ha erősködik, okoskodik, megkérdezhetjük: „Mondd, neked hogy esne, ha hasonló módon faggatóznék a magánéletedről?”
Pszichológus-válasz: „Miért érdekel?” Bátrabbaknak: „Talán neked is hasonló problémád van?”
Elüthetjük valami tréfával, ahogy Bridget Jones tette, amikor az ismerősei arról kérdezték, miért van ennyi egyedülálló harmincas nő mostanában. Bridget azt válaszolta, hogy biztos az sem segít, hogy a ruhánk alatt az egész testünket kelések borítják.
A helyzetnek az a furcsasága, hogy míg a tapintatlan faggatózók egyáltalán nem érzik magukat kínosan, a megkérdezettek félnek attól, hogy zavarba hozzák a bosszantóan tolakodót, mert nem akarják megsérteni vagy megbántani…
KATTINTS A LINKRE!
Ha szeretnéd megtalálni az egyéni válaszaidat, gyere el társkereső coachingra vagy párkapcsolati coachingra!
Ha szeretnél asszertívebben, bátrabban kommunikálni, nézd meg a Kapcsolatépítő viták művészete videós tudásanyagot!
