Mit gondol a párkapcsolatról egy bántalmazó?

Aki bántalmazó párkapcsolatban él, az gyakran elgondolkozik azon, hogy mi a hiba benne. Mit ront el, hogy folyamatos szidalmazásnak, megaláztatásnak van kitéve. Azon gondolkodik, mit tehetne, hogy elkerülje a bántást. Pedig a hiba nem az ő készülékében van, hanem a bántalmazó gondolkodásmódjában. Nézzük meg, mit gondol a bántalmazó!

Uralkodni akar

A bántalmazónak szent meggyőződése, hogy joga van irányítani partnere minden cselekedetét. Elvárja, hogy mindig az övé legyen az utolsó szó, nem tűr ellentmondást. Azt gondolja, hogy joga van megbüntetni a partnerét, ha az valami olyasmit csinál, ami neki nem tetszik. Sőt néha tovább megy, és szentül hiszi, hogy joga van bosszút állni, ha a társa olyat tett, amivel őt megbántotta. Úgy érzi, hogy partnere hálával tartozik neki mindazért, amit ő megenged neki, és nem érti, hogy a társa miért tiltakozik az elnyomó viselkedése ellen, ahelyett, hogy hálálkodna, amiért ő annyi mindent eltűr. A bántalmazó szaktekintélynek érzi magát a gyereknevelés terén, még akkor is, ha az ezzel járó munkát teljes egészében a társára hagyja. Az uralomvágyát természetesen a gyerekekre is kiterjeszti, és nagyon határozott elképzelései vannak arról, hogyan kellene viselkednie a gyerekeknek. Ha a gyerek mégsem így viselkedik, az az anya hibája.

Úgy érzi, hogy neki minden jár

Különleges jogosultság-tudat jellemzi, ami azt jelenti, hogy hisz abban, hogy őt különleges jogok és kiváltságok illetik meg. Például a következő előjogok járnak neki:

A nő gondoskodjon az ő testi igényeinek kiszolgálásáról. Vagyis az asszony dolga a háztartás ellátása, hogy meleg vacsorával várja a férjét. Lényegében ingyen cselédnek tekinti a nőt.
A nő feladata, hogy érzelmi gondoskodást nyújtson számára. Ha neki rossz kedve van, akkor ne szóljon hozzá, és intézze el, hogy a gyerek is kussban maradjon. A nő találja ki az ő kimondatlan kívánságait is, hiszen – szerinte – arról szól egy párkapcsolat, hogy a nő gondolatai mindig a párja körül kell hogy járjanak. Lesnie kell a férfi minden kívánságát. De bármit is tesz le az asztalra a nő, az mindig kevés lesz.
Mindig elégítse ki az ő szexuális szükségleteit.
Mutasson iránta megkülönböztetett tiszteletet. Az ő véleménye szentírás, aki mást gondol, az hülye és erkölcstelen. A nő nem vitatkozhat vele, különösen nem mások előtt.
Őt nem lehet felelősségre vonni. Ha a nő szóba hozza a sérelmeit, az a bántalmazó szerint szekálás vagy provokálás, amiért büntetés jár.

A bántalmazó és a düh

A nő nem lehet dühös, nem emelheti fel a hangját, de erre neki istenadta joga van. A bántalmazó szinte non stop dühös valamire vagy valakire, és tombol. Sajnos nem segít rajta semmiféle dühkezelési vagy konfliktuskezelési technika, mert nem arról van szó, hogy nem bírja abbahagyni a dühöngést, hanem arról, hogy nem is akarja. Mert ez neki jár, hogy nyugodtan őrjönghet és dühönghet. Ha egy ilyen helyzetben megjelenik egy idegen, egy másodperc alatt képes lehiggadni és bűbájossá válni, mert az érdekei azt kívánják, hogy kifelé megőrizze a „rendes ember” látszatát. Aki egyszer is látott már ilyen jelenetet, soha többé nem hiszi el egyetlen bántalmazónak sem, hogy zsigerből dühös, és képtelen lehiggadni. Egyszerűen nem is akar.

A bántalmazó nem tiszteli a társát

A bántalmazó úgy tartja, hogy a társa nem olyan értelmes, ügyes, éles eszű, és érzékeny mint ő. Amikor a társáról beszél, az arca undort, megvetést sugároz. Gyakran nem is tekinti emberi lénynek, személynek a társát, csak egy tárgynak, ami az ő tulajdonában van, és úgy kell viselkednie, ahogy azt ő elvárja. Ha a nő nem így tesz, a legtrágárabb szavakkal illeti őt. A nőt annyira tárgynak tekinti, hogy egyáltalán nem érdekli, hogy a nő mit érez a bántalmazás hatására. Ezért nem segít semmiféle konfliktuskezelési technika a bántalmazóval szemben. És ezért nem fogja abbahagynia bántalmazást, mert egyáltalán nem érdekli, hogy milyen fájdalmat okoz a nőnek.

Összekeveri a bántalmazást és a szeretetet

A legtöbb bántalmazó azt gondolja, hogy ő szereti a társát, és azért bántja a nőt, mert csak jót akar neki. Csakhogy az nem szeretet és szerelem, amit ő érez, hanem bántalmazó birtoklás. A valódi szeretet azt jelenti, hogy tisztelem, becsülöm a társamat, érdekel, hogy mit gondol, érez, és támogatom az önbecsülését és függetlenségét. A bántalmazó mindennek az ellenkezőjét teszi. Amikor azt állítja, hogy szereti a nőt, fogalma sincs arról, hogy mi a szeretet.

Igyekszik jó képet kialakítani magáról

A bántalmazó mindent elkövet, hogy a környezete felé a legkedvesebb arcát mutassa. Aki bántalmazó kapcsolatban él, az megőrül attól a gondolattól, hogy miért van az, hogy a párja mindenki mással kedves, csak vele viselkedik kibírhatatlan módon. Ennél már csak az őrjítőbb, amikor az ismerősöktől azt hallja, hogy „A párod olyan rendes ember. Szerencsés vagy, hogy ilyen férfit találtál.” Ha pedig panaszkodni kezd a pasira, döbbent értetlenkedéssel találkozik.

A legnagyobb nehézség a bántalmazóval kapcsolatban, hogy neki így nagyon is jó. Bántalmazónak lenni annyi kiváltsággal jár, hogy erről nem szívesen mondanak le. Ha bántalmazottként azt várod, hogy a társad egyszer majd megérti, hogy milyen fájdalmakat okoz neked, a csodát várod.