Vedd kezedbe az életed irányítását!

Jó duma, mi? Erről beszélnek tréningeken, könyvekben, előadásokon: hogy te felelsz az életed irányításáért, a saját boldogságodért. De azt nem mondják meg, hogy akkor ki fog gondoskodni a családodról, amíg te önmegvalósítasz, vagy éppen meditálni próbálsz egy homályos, füstölőtől bűzlő barlangban, miközben azon jár az agyad, hogy a férjed hazavitte-e a gyereket az óvodából, és vette-e valamit vacsorára. Akkor hogy is van ez?

 

 

életed irányításaDolgok, amelyekről szabadon dönthetsz

Természetesen nem teljes egészében magunk irányítjuk az életünket, de van egy jelentős tartomány, ami a saját befolyásunk alá esik, vannak dolgok, amelyekről teljes szabadsággal mi dönthetünk.

  • Megtanulhatunk egy új készséget (nyelvet, táncot, kézműves dolgot).
  • Növelhetjük a kikapcsolódásra szánt időnket. (Igen, igen, ez a mi döntésünk, az már határozottság és ügyesség dolga, hogy ezt el tudjuk-e fogadtatni a családunkkal.)
  • Eldönthetjük, hogy akarunk-e a jelenlegi munkahelyünkön dolgozni, vagy inkább keresünk egy olyan helyet, ami jobban megfelel az igényeinknek.
  • Eldönthetjük, hogy mozogunk-e rendszeresen, vagy inkább gyakrabban üldögélünk az orvosi rendelőben.

Természetesen vannak dolgok, amelyekben a döntést meg kell osztanunk másokkal, mert a döntésünk hatással van az ő életükre is.

  • Felmondani a munkahelyeden.
  • Megváltoztatni a család nyaralási tervét.
  • Befektetni a család pénzét.
  • Eldönteni, hogy hová költözzetek.
  • Az otthonodba vendégeket hívni.

Van néhány olyan döntés, amelynek az első listán van a helye, sok nő mégis inkább a másodikhoz tartozóként kezeli, mert azt gondolja, hogy ezekben a kérdésekben nincs joga egyedül dönteni, vagy inkább áthárítja másra a döntést. Sok nő messze nem használja ki azt a szabadság-tartományt, amiben mozoghatna, és jóval kevesebb felelősséget vállal a saját szükségletei kielégítéséért, mint amivel ő és a környezete is boldogabb lehetne. Sokan úgy érzik, hogy nincs is beleszólásuk az életük irányításába. És ha szánnak is időt a kikapcsolódásra, közben is azon pörögnek, hogy rendben mennek-e a család dolgai.

 

Miért nem vállalunk felelősséget a szükségleteinkért?

Azért, mert a nőket többnyire arra nevelik, hogy legyenek „jókislányok”, akik engedelmeskednek a szüleiknek, tanáraiknak. A társadalmunk alapvetően az engedelmességet jutalmazza otthon és az iskolában, sőt később a munkahelyen is.

Így aztán arra tanítanak minket már gyerekként is, hogy nyomjuk el a szükségleteinket, sőt az a legideálisabb, ha fel sem ismerjük őket. Így okozzuk a legkisebb gondot a környezetünknek.

Ezzel párhuzamosan azt is megtanítják nekünk, hogy egy nőnek az okozza a legnagyobb örömet, ha a környezete boldog. Vagyis rajtunk múlik mások boldogsága. Nincs más dolgunk, mint boldoggá tenni a gyerekeinket és a társunkat. Optimális esetben a szüleinket és a főnökünket is. (Megesett velem, hogy azért kellett plusz munkát végeznem a munkahelyemen, hogy örömet szerezzünk a főnöknek…)

Ezzel a hozzáállással azt tanuljuk meg, hogy árgus szemekkel figyeljük mások igényeit, és amint felmerülnek, rohanunk kielégíteni a szükségleteiket. Lehetőleg hamarabb, mint ahogy kérnék. Mert akkor leszünk jó kislányok.

Mindennek az lesz a következménye, hogy megtanuljuk elfojtani a saját szükségleteinket, és ha fel is merül bennünk, hogy pihenni vágyunk, vagy kevesebbet dolgoznánk, nyomban megszólal egy belső hang: önző és lusta vagy. „Ezt nem teheted meg velük.” „Mit fognak gondolni rólad mások?” És szép csöndben húzod az evezőt a gályapadodhoz láncolva. Csak éppen azt nem veszed észre, hogy a bilincset magad kattintottad a lábadra, és a kulcsa ott van a kezedben.

 

életed irányítása Miért fontos, hogy figyelj a saját igényeidre?

Mert ha nem figyelsz az igényeidre, egy zsörtölődő házisárkány és kiégett munkavállaló lesz belőled. Innen pedig már egyirányú út vezet a depresszióhoz. Gondolj bele, hogy mikor szoktál morogni, dühöngeni és fenyegetőzni? Többnyire akkor, amikor hullafáradt vagy. Csak éppen nem ismered fel a fáradtság jeleit. Ehelyett leereszkedik eléd a vörös köd, amikor azt észleled, hogy valaki már megint széthagyta a ruháit a lakásban, és a saját feladatodnak érzed, hogy összerakd. Vagy ismét igent mondasz valami ostoba feladatra, amit a munkahelyeden rád sóztak, holott tudod, hogy semmi értelme a dolognak, és csak a családodtól veszi el az idődet. De igent mondasz, mert félted az állásodat, és félsz attól, hogy mit fognak gondolni rólad, ha nem teszed meg.

Pedig érdemes a dühünk mögé nézni, és észrevenni, hogy milyen érzések, szükségletek rejtőznek a mélyben, amikor éppen sárkányosodunk. Nagyon gyakran a fáradtság, aminek a legjobb ellenszere a pihenés.

Tudom, hogy nagy bátorság kell ahhoz, hogy megengedd magadnak a kikapcsolódást. Kezdd akkor kicsiben! Egy kedves ismerősünknél voltunk látogatóban, és belehuppantam egy szuper kényelmes fotelbe. Mosolyogva megkérdezték, hogy szeretném-e, hogy békén hagyjanak, mert náluk az a „hagyj békén sarok”. Aki oda leül, azt békén kell hagyni. Csináld meg a magad „hagyj békén sarkát”, és fogadtasd el a családoddal, hogy amikor ott üldögélsz, mindenki hagyjon békén. Nem, nem vagy önző, csak figyelsz a magad legelemibb szükségleteire, hogy aztán kipihenten mehess vissza hozzájuk, és figyelhess az ő igényeikre is.

 

Ha szeretnéd megtanulni, hogyan állj ki a saját szükségleteidért, gyere el az Állj ki magadért tréningre!

Ha szeretnél erről a témáról beszélgetni egy zárt körben, akkor csatlakozz a Boldog párkapcsolatért titkos facebook csoportunkhoz. Jelezd a belépési szándékodat a következő címen, és küldök neked meghívót! janosiv@szemelyescoach.hu

 

 

7 dolog, amit ne csinálj többet veszekedés közben
Találd meg gyorsan az Igazit a sikeres társkeresők 10 titkával!
Kategória
Hozzászólások

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük